A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyumolcs. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyumolcs. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. július 5., hétfő

A Tokaj név eredetéhez

0 megjegyzés

Ebben a cikkben csak annyi különleges van, hogy szavaink nagy része ősi magyar eredetű, alig van mástól kölcsönzött, mivel nem volt szükség erre, az "akadémikus" nyelvészek álláspontjának ellenére.

A nyelvészeti szakszótárak a magyar földrajzi neveket elsősorban valamelyik szláv, német, iráni, héber stb. eredethez kötik, holott a nyelvünket és neveinket összehangoltan vizsgálva szinte mind magyar kifejezést kapunk, csak értelmezni kell tudni őket.

Legyen az a Duna, Tisza, Dráva vagy Tátra, Mátra, Balaton. Ilyen a Tokaj név is. A magyar nyelvben a hangok és a hangkapcsolatok bizonyos jelentéssel bírnak. A Tokaj nevet két fő részre oszthatjuk: az első a ’toka’, ami nem más, mint tőke, amely gyümölcsözik, akár a bankban elhelyezett vagyon. Ma a tőke szavunkat leginkább a szőlő állandó fás részének (ameddig visszavágják a növényt) használjuk. A név végi ’j’ vagy ’l’ hang, pedig a hely szavunk maradványa, mert a ’h’ hang sokszor eltűnik a szavakban, tehát nem helyképző, hanem maga a megrövidült hely szavunk.

A ’Tokaj’ név jelentése egyértelműen tőkehely értelmű korabeli változatban. A tőke szó pedig a ’tő’ alapszó és a ’ke’ kicsinyítő képzőből épül fel (mert sokad részére visszametszik). A ’t’ hangunk és annak természetes módosulásainak (d, gy, tz=c) jelentését egyértelműen megfigyelhetjük nyelvünkben, ami nem más, mint a hely, vagy a nap (mint teremtő Erő) valamely tulajdonsága. Jelen esetben a teremtés. A magyar az ősi kezdetektől a mai felépítményig szimbolikus nyelv, amelynek rendszere megbonthatatlan. Rengeteg szót adott már nyelveknek, de szinte semmit nem vett át. Nagyon könnyű eszerint felfedezni azt, hogy egy szó magyar vagy nem. Ha illeszkedik e szimbolista rendszerbe, akkor igen, ha nem, akkor valószínűleg a kisszámú jövevényszavaink közé sorolandó. És mint azt a nemzetközi nyelvtudomány állítja: a beszéd kialakulása csak szimbólumokon keresztül volt lehetséges. A zsidó és a héber szavak is magyar eredetre utalnak.

Tokaj értelme: tőkehely, a helység rá legjellemzőbb tulajdonságát hordozza magában, így eredetét már nem fedi homály.

dr. Lónay Gyula

2010. április 19., hétfő

Ősi magyar gyümölcsfajták

0 megjegyzés

Kovács Gyula régi magyar gyümölcsfajtákkal foglalkozik.

Ebben a riportfilmben az 5. perctől látható:
 

Van 500 különféle magyar gyümölcsfajtája (batul, ropogós cseresznye, páris, véralma stb. stb. stb.), amit vadalanyon szaporítva könnyen  szállítható formában önköltségi áron értékesít. A csemeték cserépben  vannak, bármikor el lehet őket ültetni.

Sajnos, mint minden, ami a kis magyar emberek érdekét szolgálja az TILOS. Így ezen gyümölcsfajtákat sem lehet faiskolában megvásárolni,  bolti forgalmazásuk törvénybe ütköző, idegen érdekeket sért, mivel  ezen fajták évszázadok (ezredek?) során hozzászoktak a Kárpát-medence  klímájához így nagyon ellenállóak, szívósak, műtrágyát, permetszert nem igényelnek, könnyen tárolhatóak.

Aki szeretné biztosítani családja és saját maga jó minőségű gyümölcsellátását vagy csak dacból a TILTÁS ellenére "csak azért is" magyar virtusból akar ilyen fákat beszerezni, annak ajánlom, hogy vegye  fel a kapcsolatot Kovács úrral.

Elmondása szerint nehéz időkben, a török és habsburg korban a göcseji embert ezen gyümölcsfák mentették meg, még a múlt század elején is  rengetegen voltak akik egész évben csak gyümölccsel táplálkoztak.

Nehéz idők úgy érzem most is vannak, csak gyümölcsfa nincs,  gondolkodjunk előre.

Az elérhetősége:
Kovács Gyula
Pórszombat Petőfi u. 1/a.
06-30-2351063